Az önterülő anyag egyfajta szervetlen vagy szerves cementkötésű anyag alapanyagként, amely megfelelő mennyiségű adalékanyagot és vízcsökkentő szert, vízvisszatartó szert és egyéb adalékanyagokat adva új építési talaj önterülő anyagot képez. Legnagyobb jellemzője az önterülő, saját gravitációja hatására szabadon áramolhat, hogy sík talajt képezzen, le tudja küzdeni a szokásos cementhabarcs-építés általános problémáját, a síkságot nehéz ellenőrizni.
Az önterülő anyagösszetétel fő hordozója szerves és szervetlen rendszerre osztható. A szerves önterülő anyagok főként az epoxi önterülő anyagokra utalnak, amelyek egyedi kémiai szerkezete és kétkomponensű szerves vegyületei révén a szerves önterülő anyagok jó fizikai és mechanikai tulajdonságokkal, valamint sav-, zsír- és egyéb kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és a legelterjedtebbek lettek. széles körben használt önterülő anyagok. A szervetlen rendszerű önterülő anyagok cementrendszerű önterülő anyagokra oszthatók, amelyek alapanyaga cement, és gipszrendszerű önterülő anyag, amelynek alapanyaga gipszet. A cement önterülő anyagának nagy szilárdsága, jó mobilitása és kiváló vízállósága van, ami széles körben elismert a piacon. A gipsz önterülő anyag jó hőszigeteléssel, hangszigeteléssel, tűzmegelőzéssel és tartóssággal rendelkezik. A cement alaphoz képest enyhén rugalmas, könnyű, jó a lábérzéke és nagy kényelem. A gipszbázisú önterülő anyagok magas követelményeket támasztanak a gipsz minőségével szemben, jó minőségű természetes gipsz azonban kevés van hazánkban, így a kémiai gipszrendszerű önterülő önterülőben nagy fejlesztési és gazdasági hatások rejlenek.
1. A kémiai gipsz fajtái
1.1 Foszfogipsz
A foszfogipsz szilárd hulladék, amelyet foszfátműtrágyát gyártó üzemek és más vegyipari vállalkozások termelnek. Minden 1 tonna nedves eljárással előállított foszforsav körülbelül 5 tonna foszforgipszet termel. Az elmúlt években a foszfogipsz átlagos éves kibocsátása elérte a 40 millió tonnát. A foszfogipsz a kalcium-szulfát-dihidrát mellett még nem bomlott apatitot, oldhatatlan P2O5-öt, eutektikus P2O5-öt, fluoridot, foszfátot és fluor-szulfátot, alumíniumot, magnéziumot, szerves anyagokat és egyéb szennyeződéseket is tartalmaz, amelyek a foszfogipsz tulajdonságait befolyásoló fő tényezők. A foszfogipszt jelenleg elsősorban cement-késleltető, gipsztégla, aljzatkitöltő, gipszblokk, gipszkarton, gipszgipsz, gipszgipsz és kénsav koprodukciós cement és talajjavító gyártásánál használják.
1.2 Kénmentesített gipsz
A kéntelenített gipsz a hőerőművek szénégetése után keletkező füstgázok füstgáz-kéntelenítési (FGD) tisztításából származó ipari hulladék. Az állam előírja, hogy minden szénégető vállalkozásnak kéntelenítési technológiát kell alkalmaznia a kén-dioxid kezelésére. Szerint 1 tonna előállítani mintegy 3 tonna kéntelenített gipsz számítás, 2011-ben a hőerőművek és gyárak kénmentesített gipsz által termelt mintegy 25 millió tonna éves kibocsátás, lesz a legtöbb kémiai gipsz kibocsátás az ipari hulladék. A kéntelenített gipsz fő összetevője a kalcium-szulfát-dihidrát, általában 88-95 százalék, a fő szennyeződések a kalcium-karbonát, kalcium-szulfit és -klorid stb. A kéntelenítő gipsz kutatása és hasznosítása az európai és amerikai fejlett országokban az 1970-es évek végén kezdődött. , és mára teljes kutatási és pályázati rendszer alakult ki. A kihasználtság eléri a 80-90 százalékot. A kéntelenítő gipszre vonatkozó kutatásaink későn kezdődnek, és még nem alakult ki nagyszabású fejlesztése és hasznosítása. A kéntelenített gipsz felhasználható gittpor, nagyszilárdságú gipszpor, cementáló anyag, gipszgipsz készítésére, cementkésleltetőként, valamint alkalmazható acélszerkezetek tűzgátló bevonatának területén is.
1.3 Fluogipsz
A fluogipsz egy ipari hulladék, amelyet a fluorid üzemből bocsátanak ki fluorit és tömény kénsav reakciójával hidrogén-fluorid előállítására. Általában a kalcium-fluoridban lévő kalcium-szulfát-dihidrát több mint 75 százalék, és a kalcium-szulfát-dihidrát tartalma a száraz eljárással előállított alumínium-fluoriddal előállított fluogipszben több mint 95 százalék, ami elérte a kiváló minőségű természetes gipsz szabványát. Évente hazánkban mintegy 100 tonna fluor-gipsz kibocsátás történik. A fluogipsz felhasználható cementkésleltető anyagként, mineralizáló szerként, kerámia gipszformaként, cementáló anyagként és gipszblokkok, gipszkarton és egyéb építőanyagok előállítására.
1.4 Titán gipsz
Az európai és amerikai fejlett országok titán-dioxid-vállalkozásainak monopóliuma miatt a titánfehér gyártása nálunk még mindig kénsavas módszerrel történik, a titánfehér kénsavas módszerrel történő előállítása pedig nagy mennyiségű savas szennyvizet termelt. A titángipszet mész- és szennyvízkezeléssel állítják elő. 1 tonna titán-dioxid körülbelül 5 tonna titángipszet termel, a titángipsz országos éves termelése körülbelül 1 millió tonna. A titángipsz-dihidrát kalcium-szulfát általában 70-85 százaléka, a fő szennyeződések a vas, alumínium, titán, króm. A titán gipsz kutatása, fejlesztése és hasznosítása későn indult, jelenleg a Chongqing Egyetem és a Jinan Egyetem és más egyetemek szakértői foglalkoznak a titán gipsz erőforrás-hasznosításával, és főként az útágyak kitöltésére, a cementretarderre és a falakra koncentrálnak. anyagokat.
1,5 citromos gipsz
A citrom gipsz az édesburgonyából és más nyersanyagokból származó citromsavgyártás mellékterméke. Minden tonna citromsavból körülbelül 2,4 tonna citromgipszet keletkezik, hazánkban pedig évente körülbelül 500,000 tonna citromgipszet dobnak ki. A citromos gipsz a gipsz-dihidrát tartalom fő összetevője 95 százalékig, emellett kis mennyiségű szennyeződést is tartalmaz, például heves, fluort. Jelenleg elsősorban fali anyagok, például blokk és papír gipszkarton készítésére használják.
1.6 Egyéb vegyi gipsz
A fenti kémiai gipsz mellett bórsavas üzemi kibocsátású bórgipsz, tengervíz só vagy sótalanítási eljárással előállított sógipsz és kevesebb kibocsátás borsavas gipsz, mononátrium-glutamát gipsz, rézgipsz, adalék gipsz, króm gipsz, nátrium-nitrát gipsz, tejsavas gipsz stb.
2 Kémiai gipsszel készített önterülő anyag összetétele
Az előkezelést követően a kémiai gipsz fő összetevőinek tartalma és szerkezete hasonló a természetes gipszéhez. Bizonyos keverési arány mellett a természetes gipszből készült önterülő anyaghoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező gipsz alapú önterülő anyag állítható elő.
Japán az első ország, amely a gipsz alapú önterülő anyagokat tanulmányozza, a legreprezentatívabb a Japan Housing Corporation, majd az Egyesült Államok, Dél-Korea, Németország és más fejlett európai országok és az Egyesült Államok kifejlesztett gipsz alapú önterülő anyagot. A 2. táblázat a gipsz alapú önterülő anyagok tipikus képletét mutatja Japánban, a 3. táblázat pedig a tipikus gipsz alapú önterülő anyagok tulajdonságait mutatja be.
